Őszintén: Miért írok?

Sziasztok!

Szerintem itt a blogon mindenki megszokta, hogy nyílt és őszonte vagyok, de sokszor még itt is cenzúrázom a mondanivalómat.

Most nem így lesz. Remélem.

Miért írok?

Sokszor megkaptam már a kérdést, bár leginkább arra utalva, hogy miért éri nekem meg energiát fektetnem a blogomba, ha olyan ritkán van bármi hozzászolás.

Régen azt mondtam, hogy írok, mert szükséges. Máshogy nem is nagyon tudtam kommunikálni a világgal, amely annyira rohant, hogy nem volt ideje észrevenni. Csendes voltam, de nem azt jelentette, hogy nem volt mondanivalóm vagy véleményem. Éppen csak senkit nem érdekelt én pedig tele voltam komplexusokkal, nehezen nyíltam meg, és rettegtem, hogy ostobának néznek a véleményem miatt.

Ma már tudom, hogy nem félhetek másoktól, hiszen még a legmenőbb csaj is épp olyan halandó ember, mint én. Ma már azt mondom, írok, mert szeretek írni. Nem számít, ki olvassa.

Tinikorom óta szeretek írni és ennek több oka is van. Ugyan magamtól fogtam bele, de a sors egy olyan személyt adott mellém kísérni az utamon, akinek örökké hálás leszek. Sosem felejtem el, milyen zötyögősen indult a kapcsolatunk, hogy milyen sokáig féltem tőle. A vértizzadós olvasmány ismertető dolgozatokról pedig már alig teszek említést. Tudja egyáltalán valaki így hirtelen fejből, melyik szeme van bekötve Jumurdzsáknak?

A lényeg, hogy egy Arany János felet után valahogy teljesen máshogy néztem rá. Nem csak irodalomra és nyelvtanra oktatott, nem csak írni tanított meg, hanem arra is, hogyan álljak ki magamért, hogyan győzzek meg valakit az igazamról, hogyan legyek határozott és valahol azt is, hogy nem baj, ha időnként szembe megyünk a konvekciókkal.

De sokáig tartott idáig eljutnom. Fiatalabb koromban még nem mertem felvállalni amit írok. Nagyon szerettem (szeretek) elmerülni egy-egy írásban hagyni, hogy magával ragadjon, de kiállni a világ elé, hogy ezt igen is én írtam, nem mertem. Ha olvasom az akkori írásaimat, ami leginkább novellákból állt, mindig mosolygok magamon. Egy-kettőt még most is nagyon igaznak és helytállónak találok, de olyan szerkezeti hibákat tartalmaz, ami miatt csak inkább magam olvasgatom őket.

Szeretek írni. Lehet, hogy senki nem olvassa őket, de míg csak a kockás kis füzetembe írtam, akkor sem volt esély rá, hogy bárki lássa. ;)