2016. március 30., szerda

Teszt: Rimmel Super gel körömlakkok

Sziasztok!

Néhány napja (vagy hete) feltöltöttem egy képet a facebookra, miszerint le fogom tesztelni a Rimmel új lakkocskáit. Használtam őket és hagytam érlelődni a véleményemet, viszont "elérkezett az idő, hogy feltárjuk a titkot".

A színválaszték Angliában elég szegényes, legalább is ahol én vettem, csak két olyan árnyalatot találtam, ami meggyőzött, pedig láttam, hogy a kínálatban vannak kékes árnyalatok is, ami jobban bejött volna. 

Külsőre a szokásos Rimmel lakkokat idézi, az ecset is a jól meszokott lapított fajta, amit mellesleg én nagyon kedvelek, de ez egy nagyobb kiszerelés az átlagosnál, ugyanis az üveg tizenkét mili lakkot rejt és az ára nálunk négy font (hozzávetőleg 1200 forint), ami kicsivel drágább, mint a sima Rimmel lakkok.


A használata nagyom egyszerű, hiszen még UV lámpa sem szükséges hozzá. Viszont ez még jobban megerősíti a gyanút, amit már a csomagolása is sejtet, ez bizony köszönő viszonyban sincs a géllakkal. Nos, valóban nincs.
A tizennégy nap, amit ígér nálam távolról sem igaz, de az átlagos lakkok két napja helyett négy napig tudtam őket viselni. Ami szerintem egy jó arány, és ha gél hatású, tartós körömlakként reklámoznák, teljesen meg is elégednék vele, mert főleg a pirosas szín már egy rétegben is szépen fedett. De azért követtem az útmutatót és két réteget is kentem fel, majd a fedőréteget.
Ha már a fedőrétegnél tartunk, erről érdemes külön beszélni. Gyanítom, hogy az egésznek a titka ebben van. Bár a színes lakkok állagán is látszik, hogy nem hagyományos lakkok, de ez a kis szépség képes meghosszabbítani a sima körömlakkok tartósságát is, tehát egy nagyon jó kis fedőlakként is használható.

(Az általam választott színek: 025 urban purple és 051 shallow bay)

Összességével én elégedett vagyok velük, de több színt nem hiszem, hogy veszek belőle, maximum ha meglátok valami kékes árnyalatot.

Ha ti próbáltátok már és van véleményetek vagy bármi észrevételetek van, írjátok meg nyugodtan!

2016. március 14., hétfő

Teszt: Avon mega effects vízálló szempillaspirál

Sziasztok!

Mivel a körmeim kényszerpihenőn vannak, így ma egy másfajta bejegyzéssel készültem nektek.
Még januárban vásároltam meg a mega effects szempillaspIrált, amiért hosszú ideje oda meg vissza voltam, alig vártam, hogy kipróbálhassam, hiszen annó a megjelenésekor hatalmas hype volt körülötte.
Az eredeti változat helyett én vízállót vettem, mivel én azokat jobban kedvelem a munkában. Rohanok. Nekem kell a tartás. 
Nos, lehet hogy én vártam el túl sokat.
De kezdjük az elején!

Egy átlagos spirál. Ennyi. Semmi extra, semmi magávalragadó nincs benne. Egy teljesen átlagos festék, ami nekem meg sem közelíti a vízállóság fogalmát és nég a kialakítása sem újszerű. 
Mikor anyukám meglátta, egyből eszébe jutott, hogy annó ilyen kis kefével vitték fel a szempillaport a pilláikra. Szóval egy retró dolog újracsomagolva. Félreértés ne essék, sokszor imádom a retró termékeket, hiszen van hogy ezerszer jobbak az új társaiknál, mert van amin nem kell változtatni, de újszerű ötletnek beállítani valamit, ami nem az, pofátlanság.
Maradva a kefénél... Nem könnyű vele dolgozni. Próbáltam már mindenhogy, neghajlítva is egyenesen is, az összes legetséges módját próbáltam, de akkor is csak ügyeskedve tudtam elérni, hogy ne kenjem magam össze. Így a reggeli kapkodásban nem éppen a legjobb választás. Ráadásul a szépen ívelt, dús hatást elérni vele lehetetlen.
A felháborodásomon kívül viszont tényleg egy semmi különöset nem mutató spirál, amit időnként ha nem kapkodok még használok is. 
Pozitívum, hogy valóban eltér a kinézete a megszokottól, táskabarát méretű, de a 2799 forintos árát nem éri meg.

Ti mit gondoltok?

2016. március 11., péntek

Az én vörös rúzs sztorim

Sziasztok!

Nem könnyű bejegyzés következik. A valódi piros szájszín tinikorom óta nagyon bejön, de éppen azóta is néznek miatta hülyének vagy néznek rám furcsán. Így csak mostanában értem el idáig, hogy nem érdekel, én akkor is vörös ajkakkal megyek bevásárolni, mert nekem tetszik. Ennyi. Akinek nem, az nem néz rám. Azóta nem is figyelek fel a csodálkozó pillantásokra. (Mellesleg szerintem kevésbé feltűnő, mint kék és rózsaszín hajjal mászkálni, ami szintén tetszik... Csak ez nem magamon.)

Na, de ott tartottam, hogy tizenéves koromban váltam igazi vörös rúzs fanná, egészen pontosan 2010. Decenber 10-én, mikor csak azért is felkentem a vörös rúzst és nekivágtunk az éjszakának. Na, jó, az estének, de végül is jó késő volt.
Ez volt az a tizenhat éves lány, aki voltam, aki elindította a lavinát, amit a mai napig nem tudok megállítani. Akkor megváltoztam. A szürke kislány elindult az úton, hogy színesebb személyiséggé válljon.

Ezzel a rúzzsal kezdődött minden, ahogy minden lánynál. El-elcsórtam anyu rúzsát, amit ő sosem használt, majd végül nekem adta. Bár nem tűnik pirosnak, de az ajkakon vakító vörös, egyszerűen vonzza az ember tekintetét, és még tartós is. Az egyetlen baj, hogy kevés van már belőle, és fogalmam sincs a márkáról, sem semmiről ezzel a rúzzsal kapcsolatban. Ha valaki esetleg ismeri, tegye meg, hogy megírja nekem. :)

Azóta sokszor és sokféle élénk rúzst használtam, és ugyanazt érzem, amit az első alkalommal. Eltelt önbizalommal, többet mosolygok, ellazulok... Kicsit az az én vagyok, akit kevésbé engedek előtérbe.
A legtökéletesebb vörös szín
Három évvel ezelőtt azt hittem, jól áll ez a szemöldök... De nem.
Zöld napos alter-én


Nektek mi a vörös rúzs sztoritok?